Történelem
Bathory
Báthory Erzsébet – Alžbeta Báthoryová – 1560-ban született az egyik legnagyobb magyar nemesi család gyermekeként. Ebből a családból származott Báthory István lengyel király és Báthory Gábor erdélyi fejedelem is. Férje, Nádasdy Ferenc, is jelentős közéleti tisztséget töltött be: II. Rudolf német-római császár és magyar király katonai tanácsadója volt. Báthory Erzsébet tizenöt éves korában lett Nádasdy Ferenc felesége és ebből a házasságból öt gyermeke született: Anna, Katalin és Pál. Orsolya és András kisgyermekként haltak meg. Férje a harctéren szerzett sebesülésben, 1604-ben hunyt el.
Erzsébet olyan évszázadban élt, amelyben egymást érték a hatalmi és a vallásháborúk. Óriási birtokok tulajdonosaként férjes asszonyként, majd özvegyként egyáltalán nem volt könnyű élete. Magyarország területén a Habsburg és az oszmán birodalom osztozott. Ebben az időben Pozsony volt a Magyar Királyság fővárosa. Az un. Felső-Magyarországhoz tartozott a mai Szlovákia területe és Lengyelország egy része is. A keleti országrészek az Erdélyi Fejedelemséghez tartoztak, ahol Báthory Zsigmond fejedelem, majd később az unokaöccse, Báthory Gábor uralkodott. A Habsburgok és a törökök viszonya a tizenöt éves háború kezdetéig (1591) lényegében véve békésnek volt mondható. A törökök elleni háború kirobbantásában a magyarországi politika részéről jelentős szerepet játszott Erzsébet férje, Nádasdy Ferenc is. A törököket azonban nem sikerült kiszorítani Magyarország területéről, ugyanakkor a háborús cselekmények során az országot kifosztották, Erdélyt pedig feldúlták. A háború utolsó éveiben (1604-1606) ráadásul egy polgárháború is kitört, amikor Bocskai István a törökök oldalán harcba szállt a Habsburgok rekatolizációs-törekvései ellen. A két háborúnak 1606-ban sikerült véget vetni, de az országban tovább folytatódott a belső küzdelem a Habsburgok és a magyar nemesség között. Ebben az évben a Habsburgok kénytelenek voltak visszaállítani a négy évtizeden át be nem töltött magyar nádori tisztség intézményét. A nádorok egyike volt a Báthory Erzsébet életében sorsdöntő szerepet játszó Thurzó György.
Báthory Erzsébet életében meglehetősen kevés olyan év volt, amikor sehol sem folytak harcok, amikor a katonák nem követtek el erőszakot a civil lakosságon, amikor nem álltak egymással szemben a protestánsok és a katolikusok, vagy az egyes protestáns vallások hívei, a lutheránusok, a kálvinsták és az unitáriusok. A háború és az erőszak minden vonatkozásban rányomta a bélyegét a korabeli életre és nyomot hagyott a kor erkölcsein.
Báthory Erzsébet kegyetlen grófnőként vált legendássá az egész világon, aki ártatlan szüzeket gyilkolt meg azért, hogy azok vérében fürödve örökre megőrizze fiatalságát. Állítólag néhány szolgálója segítségével, égő gyertyákkal, tüzes vassal, fagyban pedig hideg vízzel locsolva kínozta a fiatal lányokat.
Eltérnek a vélemények arról, hogy Erzsébet valóban elkötette-e ezeket a kegyetlenségeket. Vannak történészek, akik azt állítják, hogy igen, míg mások úgy gondolják, hogy ő maga vált összeesküvés és fondorlatok áldozatává, amelyeknek az volt a célja, hogy megfosszák a vagyonától. Ugyanis nem találtak és nem is maradtak fenn a „vasszűzzel“ kapcsolatos bizonyítékok. Állítólag ennek a szerkezetnek a segítségével nyerte ki áldozataiból a fürdéshez szükséges vért. Egyetlen tanú sem vallott a vérből készült fürdőről. Egyébként ilyen mennyiségű vérben fürödni a fizikai valóságban is képtelenség, mivel olyan gyorsan megalvad, hogy vérből gyakorlatilag nem lehet fürdőt készíteni.
A Báthory Erzsébettel szembeni vizsgálatot Thurzó nádor indította el 1610-ben. Számos fiatal lány meggyilkolásával vádolták meg. A vizsgálatot végzők háromszáznál is több tanút hallgattak ki, azonban ezek a tanúvallomások sokban különböztek egymástól. Erzsébetet megvádolták és a Csejtei várban (Čachtický hrad) fogva tartották. Bírósági pert készítettek elő ellene, de erre a perre sohasem került sor. Erzsébetre annak ellenére sem bizonyították rá az ellene felhozott vádakat, hogy maga az uralkodó is sürgette az elítélését. Valószínűleg maga Thurzó nádor tussolta el az ügyet, mert nem akarta kompromittálni a magyarországi arisztokráciát, amelyhez Erzsébet is tartozott, s a súlyos vádak ellenére elszabotálta az ügyet. Ebben természetesen komoly politikai indítékok, a magyarországi nemesség érdekei is közrejátszottak. Ugyanis abban az időben, amikor a Habsburg uralkodók megpróbálták szűkíteni a magyarországi nemesség kiváltságait, egy magyar grófnő elítélésének messzire kiható következményei lettek volna.
Ugyanakkor az egész ügynek az eltussolása mellet Thurzónak mégis érdekében állhatott Erzsébet tönkretétele. Ezzel magyarázható az a kiterjedt vizsgálat, amelyet ellene folytatott. Elítélése, vagy esetleges kivégzése esetén ugyanis az abban az időben óriásinak számító vagyona (nem csak a mai Szlovákia, de Magyarország, Ausztria és Románia területén is voltak birtokai) a koronára szállt volna. Az ilyen vagyonokat a nádor – tehát Thurzó – kezelte. Erzsébet őrizetbe vételének pillanatában azonban kiderült, hogy végrendeletet írt, amelyben vagyonát Pál fia és két leánya között osztotta fel. Lányainak két igencsak befolyásos magyarországi nagyúr, Zrínyi Miklós és Drugeth György voltak a férjei. Ezzel sikerült megmentenie a vagyonát attól, hogy az Thurzó, vagy más idegenek kezébe kerüljön.
Erzsébet négyévnyi raboskodás után, 1614-ben hunyt el. Sorsával kapcsolatosan nagyon sok kérdés maradt megválaszolatlanul, és valószínűleg örökre az is marad.
Ki is Volt tehát valójában Báthory Erzsébet – Alžbeta Báthoryová? Tényleg „véres grófnő“ volt, amilyen jelzővel ma a történészek illetik? Vagy csak egy nagyon kedves és a saját korában megszokottól eltérően egy rendkívül művelt nő volt, aki több nyelven beszélt és komolyan érdeklődött a természetgyógyászat iránt? Egy kifinomult ízlésű nő volt, aki kellően gazdag volt ahhoz, hogy gazdag ruhatárával, Olaszországban varratott ruháival irigységet és bosszúságot váltson ki sok más nemes asszonyban? Egy pszichopata szadista gyilkos, vagy pedig az arra a korra jellemző, némely hatalmasságok – akik az ő mesés vagyona után áhítoztak – által szőtt sötét intrikák áldozata volt? Kegyetlen és könyörtelen úrnő, vagy pedig sebezhető és magányos özvegy volt-e, esetleg mindkettő egy személyben? Ezekre a kérdésekre próbál választ adni Juraj Jakubisko új filmje.
A csejtei várból, amely fénykorában egész közép-kelet Európában a legbevehetetlenebb vár hírnevében állt, mára már csak romok maradtak. A vár alatti kastély teljesen eltűnt a föld színéről. A vár alatti kis faluban egy kis múzeumban található Báthory Erzsébet egyetlen fennmaradt, meglehetősen vitatható művészi értékű portréja, amely alapján még Erzsébet korát sem lehet elég pontosan meghatározni. Erről a képről veti ránk értelmes tekintetét egy szomorú, melankolikus arc. A szorosra zárt ajkak arra utalnak, hogy ez egy energikus nő arca, míg a nagy szemekből bátorság és romantikus hajlam sugárzik.