Alkotók
Juraj Jakubisko – rendező
1938. április 30.-án született Kojšovban (Kojsó), egy Kassához (Košice) közeli kis faluban. Jelenleg Prágában él, műveinek többségét mégis Szlovákiában alkotta, s ezért továbbra is cseh-szlovák rendezőnek tartja magát, bár ez az államalakulat ma már nem létezik.
Fiatal korában, művészeti tanulmányai megkezdését megelőzően nagyon sok különböző kedvtelésének hódolt: festett, verseket írt, zenét komponált, műkedvelő színházban játszott, futott, versenyszerűen kerékpározott, repülőmodelleket készített, ejtőernyőzött, vitorlázó repülőgépen repült.
Az iparművészeti középiskola elvégzése után, 1962-ben felvételt nyert a prágai Művészeti Akadémia (FAMU) rendezői szakára. Már főiskolásként rendezőként foglalkoztatta a prágai Laterna Magica kísérleti színház. Főiskolásként kísérletező filmeket készített (Utolsó légitámadás/Posledný nálet, Minden napnak neve van / Každý deň má meno, Hallgatás / Mlčanie, Eső / Dážď, Godotra várva / Čakanie na Godota), amelyek a különböző nemzetközi főiskolai filmfesztiválokon számos elismerést szerzetek a számára.
1966-ban forgatta első nagy játékfilmjét, a Krisztusi éveket/Kristove roky. Csehszlovákia szovjet megszállása idején, 1968-1969-ben fejezte be a Madarak, árvák, bolondok / Vtáčkovia, siroty a blázni, valamint a Zarándokok / Zbehovia a pútnici c. filmjeit. Közvetlenül a befejezést megelőzően állította le a cenzúra a Viszontlátásra a pokolban, barátaim / Dovidenia v pekle, priatelia c. filmen végzett munkákat. Moris Ergas olasz rendezőnek köszönhetően Rómában megőrizték az elkészült felvételek negatív kópiáit és így a filmet 22 éves késéssel mégis be lehetett fejezni. A befejezés körülményei meglehetősen furcsák voltak. Ergas már Rómában megkísérelte a film összevágását, de mivel a rendező a forgatás során nem követte mindenben a forgatókönyv utasításait és sokat improvizált, a negatív kópiák alapján a filmet mégsem lehetett összevágni. Bár Jakubisko csempész csatornán kijuttatott egyfajta vágási „útmutatást“, de mivel nem állt rendelkezésre a zene és a dialógusok is olaszok voltak, ebből egy nem túl jól sikerült film született. A filmet ténylegesen a rendező fejezte be a bársonyos forradalmat követően, 1990-ben, aki visszatért a saját vágási és forgatókönyvi változatához.
Jakubiskora 1968. után nehéz időszak várt. Az állami Szlovák Filmgyártás szervezete megtiltotta számára a filmforgatást, sőt 1975-ben a szervezet keretében működő bizottság azt ajánlotta, hogy hagyja el a szervezetet. A korabeli állásfoglalás szerint azért, mert esetében „nem voltak adottak a feltételek ahhoz, hogy olyan játékfilmet vagy rövidfilmet készítsen, amelyek kiállást jelentenének a CSKP politikájának megvalósítása mellett“.
Hosszú idő elteltével kapott ugyan forgatási engedélyt és az Építs házat, ültess fát / Postav dom, zasaď strom című alkotása 1979-ben nemzetközi siker lett az Amszterdami Filmfesztiválon, de idehaza rögtön a betiltott alkotások listájára került, és a rendezőt ismét forgatási tilalommal sújtották.
A Ľudmila Vášová modellel közös házasságából 1975-ben született Žaneta nevű lánya.
1858-ben új házasságot kötött Deana Horváthová színésznővel. Még ebben az évben. Frederico Fellini rendező feleségével, Giulietta Massini főszerplésével elkészítette a Holle anyó / Perinbaba c. mesefilmet.
Feleségére, Deanára 1989-ben, az Ülök az ágon, és jól érzem magam / Sedím na konári a je mi dobre című filmben bízott először filmszerepet. Egy évvel később kapta meg az első jelentősebb elismerést: a csehszlovák filmes újságírók a nyolcvanas évek legjobb filmjének választották az Ezeréves méh / Tisícročná včela c. alkotást. Ebben az évben (1990) fejezte be a Viszontlátásra a pokolban, barátaim / Dovidenia v pekle, priatelia című filmet is.
1992-ben látott hozzá a soron következő, Jobb gazdagon és egészségesen, mint szegényen és betegen / Lepšie byť bohatý a zdravý ako chudobný a chorý című filmje forgatásához, amelyben ismét a felesége kapta az egyik főszerepet.
1993-ban egész családjával elhagyta Szlovákiát és végleg Prágában telepedett le. Egy évvel később felesége Deana azzal a céllal, hogy férje filmjeinek producere lehessen, megalakította a Jakubisko Film Kft. produkciós vállalkozást.
Már az új cég neve alatt született meg a Zavaros jelentés a világ végéről / Nejasná správa o konci sveta c. mű, amely számos nemzetközi és hazai elismerésben részesült.
Juraj Jakubiskot 1999-ben megválasztották az Európai Filmakadémia tagjának. 2000-ben megkapta a XX. század legjobb szlovák rendezője címet. A filmművészet fejlődése érdekében kifejtett munkássága elismeréseként megkapta a Jugoszláv Kinotéka Aranypecsétje kitüntetést is.
2001-ben kinevezték a prágai Művészeti Akadémia Film és Televíziós Karának (FAMU) docensévé, valamint életművének elismeréseként megkapta a Masaryk Művészeti Akadémia díját.
Több évtizedes művészi teljesítménye elismeréseként a Cseh Film és Televíziós Akadémia (ČFTA) 2002-ben a Cseh Oroszlán díjat adományozta a rendezőnek.
Juraj Jakubisko ezideig 13 nagy játékfilmet forgatott. Valamennyit bemutatták hazai és nemzetközi fesztiválokon és ezek együttesen több, mint 80 kitüntető elismerésben részesültek.
Juraj Jakubisko 2003-ban Rudolf Schuster szlovák köztársasági elnöktől átvette a Szlovák Köztársaság legmagasabb állami kitüntetését, a Pribina Keresztet.
Legutolsó befejezett filmjének címe a 2004-ben elkészült Post coitum.
Jelenleg a Báthory c. film utómunkálatain dolgozik, amelynek a premierjét 2007 tavaszára tervezi.
A filmek és színdarabok rendezése mellett nem feledkezhetünk meg a rendező egyéb irányú tevékenységeiről sem. Ezek között első helyet foglalnak el a képzőművészeti alkotásai, amelyek semmi esetben sem tekinthetők középszerűeknek. Műveit önálló kiállításokon, vagy pedig a különböző megnyitókhoz kapcsolódóan mutatja be.
Sajátos, allegóriákkal telített, fantáziadús és látnoki hasonlatokkal teli művészeti kézjegye kapcsán Juraj Jakubisko a földteke ezen részének olyan mágikus realista alkotója, a filmművészet világának olyan jelentős egyénisége, mint Gabriel García Marquez a latin-amerikai irodalomban. A külföldi sajtó gyakran illeti őt a „kelet-európai Fellíni“ jelzővel.
FILMEK ÉS ELISMERÉSEK JEGYZÉKE
HALLGATÁS / MLČANIE - 1963
Díjak és elismerések: A brüsszeli INSAC iskola tiszteletdíja a kísérleti filmek belgiumi Knokke le Zoute-ban megrendezett nemzetközi fesztiválján, 1964.
KIVÁNDORLÓ/VYSŤAHOVALEC - 1965
Díjak és elismerések: Az ARS FILM, V. Országos Művészeti Fesztivál különdíja, Kroměříž, 1968.
ESŐ / DÁŽĎ - 1965
Külföldi elismerések: A X. Bergamoi Grand Premio Nemzetközi Filmfesztivál aranyérme, 1967.
Hazai elismerések:Az ARS FILM, V. Országos Művészeti Fesztivál zsűrijének különdíja, Kroměříž, 1968.
GODOTRA VÁRVA / ČAKANIE NA GODOTA - 1966
Díjak és elismerések:
- A legjobb rövid játékfilmnek ítélt Nagydíj és a Német Népfőiskolák zsűrijének II. díja, XIV. Oberhauseni Rövidfilm Napok, 1967.
- Simone Dubreuilh díj, XVII. Mannheimi Nemzetközi Filmfesztivál, 1967.
KRISZTUSI ÉVEK / KRISTOVE ROKY - 1967 (nagyjátékfilm – első film)
Külföldi elismerések:
- XVII. Mannheimi Nemzetközi Filmhét, Németország, 1967:
1. díj – FIPRESCI.
2. A fesztivál legeredetibb és legnagyobb meglepetést okozó filmnek odaítélt Josef Sternberg díj.
3. A Népfőiskola zsűrijének díja.
- A Sorrentoban (Olaszország) megrendezett csehszlovák filmszemle alkalmából a Krisztusi évek, a Zarándokok és aMadarak, árvák és bolondok c. filmek rendezéséért odaítélt ARANY SZIRÉN díj, 1969.
Hazai elismerések:
- IGRIC´67 Díj – a Krisztusi évek, valamint a Zarándokok c. film rendezéséért, 1968.
- Az Ústi nad Labemi-i Filmklub díja, 1967.
- A prágai nézők TERPSICHORÉ - Múza lyriky díja, 1967.
- A Ostrov nad Ohří-ban megrendezett XVIII. Dolgozók Filmfesztiválja zsűrijének díja, 1967.
- A csehszlovák filmkritikusok által az 1967-ben készült legjobb filmnek odaítélt díj, 1968.
- A Csehszlovák Film és Televíziós Alkotók Szövetségének (FITES) Trilobit 1967 évfordulós díja, amelyet a Krisztusi évek, valamint a Zarándokok c. film rendezéséért 1968-ban ítéltek oda.
- A Bruntál-ban megrendezett Dolgozók Filmfesztiválján (FFP´67) a leghaladóbb fiatal alkotónak odaítélt Bruntál Város Díja, 1968.
- 3. helyezés a Literárny týždeník c. hetilapban kritikusok körében a „Tíz legjobb…“ címmel megrendezett közvélemény-kutatásban, 1988.
ZARÁNDOKOK / ZBEHOVIA A PÚTNICI - 1968
Külföldi elismerések:
- A XXIX. Velencei Filmfesztivál fiatal alkotói díja (Kis oroszlán), 1968.
- A Sorrentoban (Olaszország) megrendezett csehszlovák filmszemle alkalmából a Krisztusi évek, a Zarándokok és aMadarak, árvák és bolondok c. filmek rendezéséért odaítélt ARANY SZIRÉN díj, 1969.
Hazai elismerések:
- A rendezői és operatőri munkáért odaítélt FINÁLE Plzeň díj, 1968.
- A rendezői és operatőri munkáért odaítélt Trilobit 1968 díj, 1969.
- A rendezői, operatőri és forgatókönyvi munkáért odaítélt IGRIC’68 díj, Pozsony (Bratislava), 1969.
Madarak, árvák és bolondok / VTÁČKOVIA, SIROTY A BLÁZNI - 1969
Külföldi elismerések:
- A Sorrentoban (Olaszország) megrendezett csehszlovák filmszemle alkalmából a Krisztusi évek, a Zarándokok és aMadarak, árvák és bolondok c. filmek rendezéséért odaítélt ARANY SZIRÉN díj, 1969.
Hazai elismerések:
- Lidice Arany Rózsája, Karlovy Vary, 1990.
- FIPRESCI Díj, 1990.
- A csehszlovák újságírók körében végzett közvélemény-kutatás győztese, 1991.
- A csehszlovák filmkritikusok 1990. évi díja, Csehszlovák Filmek XXIX. Fesztiválja, Pozsony (Bratislava), 1991.
Viszontlátásra a pokolban, barátaim / DOVIDENIA V PEKLE, PRIATELIA - 1970 (nem befejezett), 1990 (befejezve)
Díjak és elismerések: A RAI II. elismerő díja, Velence 1990.
AZ ÉVSZÁZAD ÉPÍTKEZÉSE / STAVBA STOROČIA - 1973
Díjak és elismerések: A VI. Nemzetközi Műszaki Filmfesztivál fődíja, Budapest, 1973.AZ OMNIA KÜLKERESKEDELMI VÁLLALAT EXPOTÁLJA / OMNIA VYVÁŽA - 1975
A Reklámfilmek Nemzetközi Fesztiváljának díja, Szófia, 1975
A VÖRÖS KERESZT DOBOSA / BUBENÍK ČERVENÉHO KRÍŽA - 1977
Külföldi elismerések:
- A VárnaiFilmfesztivál Aranyérme, 1977.
- Az Oberhauseni Filmfesztivál Külön Díja, 1978.
- A VI. Nemzetközi Műszaki Filmfesztivál 1. díja, Budapest, 1979.
Hazai elismerések:
- Az ARS FILM Fesztivál Díja, Kroměříž, 1978.
- A Csehszlovák Vörös Kereszt által az önfeláldozó munkáért adományozott kitüntető érme II. fokozata, 1978.
- Jánsky Emlékérem.
ÉPÍTS HÁZAT, ÜLTESS FÁT / POSTAV DOM – ZASAĎ STROM - 1979
Díjak és elismerések:Nemzetközi Filmfesztiválzsűrijének díja, Hollandia.
Hűtlenség szlovák módra / NEVERA PO SLOVENSKY - 1980
Díjak és elismerések: Kacagtatás Díja - Cseh és Szlovák Vígjátékok IV. Fesztiválja, Nové Město nad Metují, 1982.
Ezeréves méh / TISÍCROČNÁ VČELA - 1983
Külföldi elismerések:
- A XL. Velencei Filmfesztivál Arany Főnix Díja a legjobb művészi kivitelezéséért és operatőri munkáért, 1984.
- A XL. Velencei Filmfesztivál Katolikus Díja, 1984.
- UNICEF FEST Díj, Belgrád, Jugoszlávia, 1984.
- A Spanyol Filmklubok Konföderációján a fesztivál legjobb filmjének ítélt fődíj, IV. Sevillai Nemzetközi Filmfesztivál, 1984
Hazai elismerések:
- Csehszlovák Újságírói Díj, 1984.
- A Csehszlovák Drámaművészek Szövetségének Díja, Csehszlovák Filmek XXII. Fesztiválja, Besztercebánya (Banská Bystrica), 1984.
- A nyolcvanas évek legjobb filmjével kapcsolatos közvélemény-kutatás győztes filmje, Prága, 1990.
- Jégmadár Fődíj, Cseh és szlovák filmek fesztiválja, Finále Pilzen (Plzeň), 1990.
- Csehszlovák Filmkritikusok 1983. évi Díja, Dolgozók XXXV. Filmfesztiválja, 1984 nyár.
Holle anyó / PERINBABA - 1985
Külföldi elismerések:
- Gondola Díj – A Katolikus Filmközpont Különdíja, XLII. Velencei Filmfesztivál, 1985.
- Az ifjú nézők által a legjobb filmnek adományozott díj, Fiatal nézők IV. fesztiválja (Jeune Public), Lyon, 1986.
- Grand Prix Unicef, 1986,
- A Belgrád FEST nézői által a legjobb filmnek ítélt díj, Jugoszlávia, 1986.
- A RAI II. tiszteletdíja, Velencei Nemzetközi Filmfesztivál, Olaszország, 1986.
- A nemzetközi zsűri által a legjobb speciális hatáselemekért adományozott díj, XXIV. Nemzetközi Gyermekfilm Fesztivál, Gijon, 1986.
- Camerio Fődíj, Rimovski Nemzetközi Filmfesztivál, Quebec, Kanada, 1987.
- VIII. Nemzetközi Gyermek és Ifjúsági Filmfesztivál nézői zsűrijének 2. díja, Tomaro, 1987.
- Az I. Nemzetközi Gyermek és Ifjúsági Filmszemle külön elismerése, Mar del Plata, 1987.
- Az I. Nemzetközi Ifjúsági Filmfesztivál zsűrijének különdíja, Buenos Aires, 1987.
Hazai elismerések:
- A film kivitelezéséért adományozott díj, a Cseh és Szlovák filmek XXIV. Fesztiválja, Mariánské Lázně, 1986.
- A Gyermekfilmek Fesztiválja zsűrijének Különdíja, Gottwaldov (ma Zlín), 1986.
- A Szlovák Film Érme, Pozsony (Bratislava), 1986.
Szeplős Max és a kísértetek / PEHAVÝ MAX A STRAŠIDLÁ - 1987
Ülök az ágon, és jól érzem magam / SEDÍM NA KONÁRI A JE MI DOBRE - 1989
Külföldi elismerések:
- A RAI II. tiszteletdíja és emlékérme, Velencei Nemzetközi filmfesztivál, 1989.
- A Moszkvai Filmfesztivál fődíja, 1990.
- Az XVIII. Nemzetközi Emberi-jogi Filmfesztiválja zsűrijének díja és az Alsace Media Díj, Srassburg, 1990.
- A legjobb filmnek ítélt díj, Cran Gevriér ’99, Franciaország.
Hazai elismerések: - Martin Frič Díj, Dolgozók Filmfesztiválja (téli, nyári), 1989.
- A csehszlovák filmművészet VI. nyári kurzusa résztvevői között szervezett közvélemény-kutatáson elért 2. helyezés, Písek, 1898.
- A Cseh és Szlovák Filmnapok zsűrijének különdíja, Pozsony (Bratislava), 1990.
CSAKNEM RÓZSASZÍN TÖRTÉNET / TAKMER RUŽOVÝ PRÍBEH -1990
Jobb gazdagon és egészségesen, mint szegényen és betegen / LEPŠIE BYŤ BOHATÝ A ZDRAVÝ AKO CHUDOBNÝ A CHORÝ - 1992
Díjak és elismerések: Arany Delfin Fődíj, a Troia Setubal-ban megrendezett IX. Filmfesztivál, Costa Azul, Portugália, 1993.
Zavaros jelentés a világ végéről / NEJASNÁ SPRÁVA O KONCI SVETA - 1997
Külföldi elismerések:
- A legjobb operatőri teljesítményért megítélt díj, Montreali Nemzetközi Filmfesztivál, Kanada, 1997.
- Arany Delfin, a legjobb rendezésért odaítélt díj, Pescara, Olaszország, 1997.
- A legjobb rendezésért odaítélt díj, Nemzetközi Filmfesztivál, San Diego, USA, 1998.
Hazai elismerések:
- A Cseh Irodalmi Alap különdíja - 1998 legjobb filmrendezője, Prága.
- A Cseh Film és Televíziós Akadémia (ČFTA) díjai – 4 Cseh Oroszlán’97 (legjobb zene, hang, vágás, női mellékszereplő), Prága.
- A filmet több mint 60 nemzetközi filmfesztiválon mutatták be.
ZAVAROS JELENTÉS A VILÁG VÉGÉRŐL / NEJASNÁ SPRÁVA O KONCI SVETA – TV SOROZAT – 1999
POST COITUM – 2004
„Legjobb vizuális koncepció“ – Szlovák Irodalmi Alap, 2004 Pozsony (Bratislava).
BÁTHORY – 2008
Külföldi elismerések: Szlovák filmdíjak – 2009, Szlovákia
- IGRIC díj a Báthory c. film képzőművészeti dizájnjáért.
Minden idők legsikeresebb szlovákiai filmje.
Hazai elismerések: Cseh Oroszlán – 2009
- A 2008. év legsikeresebb filmje.
- Az év legjobb képzőművészeti művészeti cselekménye.
- A 2008. év legjobb képzőművésze és képzőművészeti koncepciója.
- A 2008. év legjobb kosztümtervezője.
JURAJ JAKUBISKO – SZEMÉLYES DÍJAK
„Maverick Award ’98“ – az 1998. év művészi személyiségének adományozott díj, Taos Talking Picture Festival, New Mexico, USA.
A művészi filmben elért rendkívüli érdemekért adományozott díj – Denver ’98, Nemzetközi Filmfesztivál, Colorado, USA.
A filmművészet fejlesztése terén elért érdemeiért a Jugoszláv Kinotéka 2000. áprilisában a „Jugoszláv Kinotéka Arany Pecsétje“ elismerést adományozta Juraj Jakubiskonak.
A filmes újságírók és filmkritikusok 2000. májusában „A XX. század legjobb szlovák rendezője“, elismeréssel díjazták Juraj Jakubiskot, Pozsony (Bratislava).
A Masaryk Művészeti Akadémia által adományozott életmű díj, Prága, 2001.
Cseh Film és Televíziós Akadémia (ČFTA) – a Virágcsokor/ Kytice c. film plakátját az év legjobb plakátjának minősítette és ezt a Cseh Oroszlán díj adományozásával ismerte el, Prága, 2000.
A Cseh Film és Televíziós Akadémia (ČFTA) – Juraj Jakubisko több évtizedes művészi tevékenységét a Cseh Oroszlán díj odaítélésével ismerte el, Prága, 2002.
A Szlovák Köztársaság legmagasabb állami kitüntetése, a Pribina Kereszt, Pozsony (Bratislava) 2003.
JURAJ JAKUBISKO - KÉPZŐMŰVÉSZETI ALKOTÁSOK
Juraj Jakubisko – a Cseh Köztársaság, valamint a Szlovák Köztársaság legjelentősebb filmrendezője. Így ismerik őt a nézők generációi. Jakubisko rendezésében számos olyan film készült, amely a cseh, mind a szlovák filmgyártás arany alapjának elválaszthatatlan részét képezi.
Számos néző tisztában van vele, de lehet, hogy a nézők egy része még nem tud arról, hogy Juraj Jakubisko nem csak filmek és színdarabok rendezésével foglalkozik, hanem mindezek mellett életében jelentős szerepet játszik a képzőművészet is. Jakubisko már fiatalkorában – jóval művészeti tanulmányainak a megkezdése előtt – hódolni kezdett a képzőművészetnek. Szülőfaluja, Kojšov (Kojsó), annak gyönyörű természeti környezete, az egyszerű emberek nehéz élete, személyes tragédiáik, valamint népi ünnepeik, képezték képzőművészeti alkotásainak első témáit. Ezek a témák mind a mai napig inspirációt jelentenek a számára, ugyanakkor később számtalan új téma is megihlette. Felesége Deana, gyermekei, családja, valamint az általa készített filmek kimeríthetetlen témákat jelentenek a számára. Munkásságához elválaszthatatlanul hozzátartoznak a mára már legendássá vált Naplók, amelyeket szabadidejében alkot, legyen ez az egy forgatási szünet, vagy az otthoni saját műtermében eltöltött idő. Minden egyes – bőrkötéses, hihetetlen mennyiségű képet tartalmazó – napló eredetinek számít. A közönség a naplókban szereplő képekből különböző bemutatókon, illetve önálló kiállításokon kaphat ízelítőt. Ugyanakkor az olvasók néhány képet – a Báthory filmhez kapcsolódó naplókból származó konkréten illusztrációkat – megtekinthették a Jakubisko legújabb filmjéhez 2008-ban kísérőkötetként megjelent Báthory – Gyilkos vagy áldozat? című könyvben is.
A film világából származó témák hatással voltak az általa készített filmplakátokra is. Például a Virágcsokor (Kytice) című filmhez készített plakátját a Cseh Film és Televízió Akadémia 2000-ben az év legjobb filmplakátjának nyilvánította.
Műveit önálló kiállításokon, vagy különböző bemutatókon társkiállítóként mutatja be a közönségnek. Legutóbb tavaly ősszel és télen rendezett saját kiállításokat. A Báthory és egyéb horror-történetek címmel rendező műveiből két kiállítás is nyílt. Az egyiknek a pozsonyi elnöki palota, míg a másiknak a prágai MIRO Galéria adott otthont. Ezeken a kiállításokon elsősorban azokat a képeket mutatta be, amelyek a Báthory filmhez kapcsolódó témákkal foglalkoztak. Ezekhez az ihletet forgatása, illetve a filmhez kapcsolódó utómunkák adta. A többi témát Juraj Jakubisko szülőfaluja, Kojsó inspirálta.
Mi az a filmművészetnek az a területe, amelyre a saját bevallása szerint is a legbüszkébb? „Lehet, hogy a legnagyobb sikereim közé az a tény tartozik, hogy kitanultam a reneszánsz (festési) technikát. Ennek a technikának a segítségével a Báthory című filmhez megfesthettem néhány, a Caravaggio által el nem készített képét. Számomra, mint amatőr festő számára, fontos sikernek számít az a tény, hogy a filmalkotásaimra történő visszatekintéssel összefüggésben nem csak Prágában, Pozsonyban, hanem Olaszországban és Franciaországban (Párizsban) is kiállíthattam a képeimet.“ És ez egy további érdekesség. Kevesen tudják, hogy a Báthory c.filmben látható valamennyi Caravaggio képet tulajdonképpen Juraj Jakubisko festette…
Valószínűleg a prágai Hoďkovičky kerületében található háza tekinthető művei legnagyobb galériának. Jakubisko képei gyakorlatilag elfoglalják a ház teljes rendelkezésre álló falfelületét, illetve valamennyi zugot elfoglalnak. Saját bevallása szerint már három ablakot be kellett falaznia, de ennek ellenére állandóan helyhiánnyal küszködik. A házban díszhelyet foglal el a Három grácia elnevezésű képe, amelyet felesége Deana születésnapjára készített. A már meglévő képek folyamatosan gyarapodnak az újabb alkotásokkal, mert a rendező otthoni műtermének nyugalmában érzi magát a legjobban.