Alkotók
Deana Jakubisková-Horváthová – producer
Egy színésznői szívű producer
Kedvelt és gyűlölt, alázatos és úrhatnám, finom és kemény, megnyugtató és provokatív, tiszta és szembenálló, de mindig vérbő nő, egy energiával teli egyéniség, aki nonkonform módon a falkán kívül marad. Színházi és filmszerepeiben Deana Jakubisková–Horváthová (1958) ilyen egyéniség, és valahogy ilyennek tartják a magánéletében is. Az elmúlt években ez a színész és emberi lény ráadásul sikeres producerként is hírnévre tett szert.
Első filmszerepét Juraj Lihosit rendező Anonym c. drámájában kapta. Ekkor még a pozsonyi Művészeti Akadémia (VŠMU) Színházi Karának másodéves hallgatója volt. Ezt követően még egy év sem telt el és az évfolyam rendezője, Miloš Pietor ajánlására szerepeket kezdett vállalni a Szlovák Nemzeti Színházban. Tanulmányai befejezése után ebben a színházban kapott állandó szerződést. Már ekkor egy rendkívül széleskörű jellemszínész hírnevére tett szert, amit azzal is igazolt, hogy képes volt megszemélyesíteni Ibsen Heda Gabler c. drámájának és Moliére Dandin György c. komédiájának egymástól jellemben meglehetősen távol álló nőalakjait.
A Szlovák Nemzeti Színház tagjaként számos felejthetetlen szerepet játszott (Lady Anna v Shakespeare III. Richárd, Hilda Ibsen A tenger asszonya c. drámájában, Szofia Gribojedov Az ész bajjal jár c. darabjában). A színikritikusoktól röviddel a Szlovák Nemzeti Színházhoz történt szerződése után kapta az első elismerést, Tennessee Williams Egy fájdalmas vasárnap c. drámája – a skizofrén Sophie-jának alakításáért, amelyben szuggesztív módon fejezte ki a „diagnózist“ és ezzel áthidalta a szerep szerinti 70 éves! nő és az őt megszemélyesítő színész közötti korkülönbséget.
Az 1989. novemberi forradalmat követő nem könnyű általános kijózanodás időszakában és a Csehszlovákia szétválását megelőző évben (1992) úgy döntött, hogy nyilvánosan kiáll a szövetségi érdekek és a csehszlovák orientációjú politika védelme mellett. Ennek az lett a következménye, hogy távoznia kellett a nemzeti színházból, és ez is hozzájárult ahhoz, hogy a Jakubisko házaspár átköltözött Csehországba. Deana nem csak a Szlovák Nemzeti Színházban eltöltött tizenkét évadot és sikeres szinkron-színész karriert, de nagyon sok televíziós szerepet (pl. a Szlovák Nemzeti Felkelésről készült nyolcrészes filmsorozatban) hagyott maga után.
Deana beismeri, hogy életében három rendező – Miloš Pietor, Vladimír Strnisko, de főleg férje Juraj Jakubisko – játszott domináns szerepet, akik emberi és művészi vonatkozásban is hatással voltak a fejlődésére. Első közös filmjükben, az Ülök az ágon, és jól érzem magam/Sedím na konári a je mi dobre címűben (1989), Juraj Jakubisko az ötvenes évek szörnyű politikai gépezetét szimbolizáló naiv, de ugyanakkor fanatikus ifi-mozgalmár Želmíra szerepét osztotta ki Deanára. A következő Jobb gazdagon és egészségesen, mint szegényen és betegen/Lepšie byť bohatý a zdravý ako chudobný a chorý című filmben (1992) egy az előbbihez képest szögesen ellentétes jellemű nőt, a nonkonform fényképész Nona szerepét alakította, aki a totalitárius rendszer bukását követő kaotikus időszakban keresi a saját helyét. A férje által rendezett Zavaros jelentés a világ végéről/Nejasná správa o konci sveta (1997) című filmben nem csak a női főszereplő Veronát formálta meg, aki ismét egy erős, nonkonform egyéniség, de producerként is kivette a részét a film elkészítéséből.
Produceri pályája a prágai „Divadlo na Zábradlí“ színház 1993/94. évadjának lezárása után vette kezdetét. Erről maga úgy nyilatkozott, hogy „Nem akartam beolvadni egy újabb nyájba. Meg akartam őrizni saját magamat és a saját utamat akartam járni. Producerként a rendező partnere vagyok és ráadásul így még esélyem is van arra, hogy színészként, vagy másként kivegyem a részem a film megalkotásából. Úgy gondolom, hogy a színészi háttér nélkül nem lennék jó producer. Ma napi 20 órát dolgozom, és boldog vagyok, mert van értelme az ilyen erőfeszítéseimnek.“
Juraj Jakubiskonak szüksége volt producerre és Deana úgy döntött, hogy közösen elkészítik a cseh-szlovák filmgyártás eddigi történetének legdrágább és legnagyobb díszletezésű filmjét. Ezt az elhatározását teljesítette is. A Zavaros jelentés a világ végéről/Nejasná správa o konci sveta c. filmmel Jakubisko 60 filmfesztiválon szerepelt és a film 4 hazai, valamint 5 külföldi díjat kapott.
Felkarolta a cseh Karel Jaromír Erben író és költő (1811-1870) Virágcsokor/Kytice c. ballada-gyűjteménye alapján készült, többször visszautasított forgatókönyvet és František Antonín Brabec rendezővel együtt filmre vitte azt. A film a komor előjelzéseket megcáfolva kasszasiker lett. Nem csak nézőszámot döntött, és az év legtöbb mozilátogatót vonzó filmje lett, de 3 hazai elismerést is szerzett: a legjobb kamera, zene és hang elismeréséért járó Cseh Oroszlán díjakat. A film külföldön két díjat kapott.
Ennek a filmnek az elékészítésébe Deana dramaturgként is bekapcsolódott. Kivette a részét a forgatókönyv elkészítéséből. Munkájának legnagyobb hozadéka azonban annak az elősegítése volt, hogy radikális változás következzen be a különböző műfajú filmek eladhatóságáról addig uralkodó nézetekben. Azt hangoztatja: „a jó film az már fél siker, de a siker másik fele a jó terjesztésen múlik.“… „Bebizonyítottam, hogy eszmei tartalommal bíró filmmel is el lehet érni üzleti sikert.“
Ezt a sikert követően egy újabb, nem szokványos projektbe fogott. Elhatározta, hogy ismét férje rendezésében, Franco Nero és számos élvonalbeli cseh színész bevonásával megvalósítja egy fiatal szövegkönyvíró, Marcel Bystroň Post Coitum c. filmjét. Ennek a filmnek 2004-ben volt a premierje, és az elnyerte a „Legjobb vizuális koncepció“-ért járó díjat.
Ezután következett a Jakubisko-film produkciós műhely jelenlegi legújabb filmje, a Báthory, amely egy nagyszabású díszletek között forgatott történelmi thriller. A költségeket és a díszleteket tekintve ez a film már a premier előtt túlszárnyalta a korábbi legdrágább kiállítású, Zavaros jelentés a világ végéről/Nejasná správa o konci sveta c. film költségvetését.
A Báthory c. film minden idők legsikeresebb szlovákiai filmje lett és elnyerte a film képzőművészeti dizájnért járó „Igric Díjat“. Csehországban a 2008. évben a legutóbbi 10 év legsikeresebb filmje lett. A 2008. év legjobb képzőművészeti munkájának, legjobb képzőművészének és a legjobb képzőművészeti koncepciójának elismeréseként elnyerte a „Cseh Oroszlán“ díjat.
Deana Jakubisková egy eredeti akciót is szervezett, mégpedig Juraj Jakubisko képeinek és grafikáinak a vándorkiállítását. Ez a nemzetközi vándorkiállítás Párizsból indult, ahol nagy érdeklődés fogadta és komoly visszhangot váltott ki. A kiállítás anyaga ezután tovább utazott a világban: Kanada (Montreal, Vancouver, Edmonton), USA (New York, Chicago, Los Angeles), Olaszország, Németország.
Deana Jakubisková–Horváthová színházi és filmszerepeit, de magánéletét is sokan ellentétesen ítélik meg: kedvelt és gyűlölt, alázatos és úrhatnám, finom és kemény, megnyugtató és provokatív. Ugyanakkor mindig egy vérbő nő, energiával teli egyéniség, aki egyszerűen csak a csehszlovák film nagyasszonya.